Főoldal

Publikációk

Egyszerű és hatékony megoldás kültéri medencék fűtésére a levegő-víz hőszivattyú.

Napjainkra már szinte hétköznapi fogalommá vált az épületek fűtési megoldásaként alkalmazott hőszivattyús eljárás. A működési elvet is egyre többen ismerik.

Egyszerű példával élve a rendszer nagyon hasonló a hűtőszekrény felépítéséhez. Egy kompresszor egy alkalmas közeget hajt keresztül két hőcserélőn. Az egyik hőcserélő túloldalán a hűtő belső tere van, ahol a gáz halmazállapotú közeg elpárolgás révén a környezetétől elveszi a hőt és hideg teret hoz létre. A másik hőcserélőben ugyan ez a közeg lecsapódik és leadja azt a hőt, amit a hideg tértől elvett. Ez a hűtőszekrény jól ismert hátsó, csövezett része, amit melegnek érzünk.

Így működik a hőszivattyú is.

Mi lenne, ha a fenti „hűtős” példa hőcserélői közül az elpárologtatón a kültéri levegőt vezetnénk át mondjuk egy ventilátorral és kinyernénk annak hőtartalmát? A másik hőcserélőbe meg a kültéri medencénk vizét vezetnénk és ezzel fűtenénk azt?

Ezt hívjuk levegő-víz hőszivattyúnak.

A kültéri medencék fűtésénél (főleg utólagos kivitelezésnél) sokszor nehéz, vagy szinte megoldhatatlan feladat, hogy a kívánt mennyiségű fűtési energiát valamilyen formában a vízforgató gépészeti rendszeréhez juttassuk.

Például a lakóépület kazánjának teljesítménye kevés lenne még egy uszoda kiszolgálásához is. Szükség lenne egy újabb vagy nagyobb kazánra.

De ha elég a teljesítmény, akkor hogyan vezessük ki a már meglévő épületből a fűtőcsöveket a kültéri medence gépészeti aknájához?

Ha túl nagy a távolság, akkor nagy hőveszteségek is keletkeznek, és komoly költség lesz a fűtőközeg keringetéséhez elhasznált elektromos energia is.

Ezzel szemben az uszodavíz fűtő hőszivattyú közvetlenül a medence, illetve annak gépészeti aknája közelébe telepítve, egyszerűen csatlakoztatható a forgatórendszerhez. Ezen túl már csak elektromos megtáplálás szükséges és a készülék fűti is a medencét a beépített szabályozóján beállított hőmérsékletre.

1.ábra

Nem lesz-e ez drágább, mint ha gázzal fűtenénk?

A hőszivattyúk gazdaságos üzemeltetése elsősorban azok jósági fokán múlik.

Ez a mérőszám (COP) azt mutatja meg, hogy egységnyi bevezetett elektromos teljesítmény esetén mekkora fűtési teljesítmény állítható elő egy adott készülékkel.

Ezt a mérőszámot alapvetően meghatározza az, hogy a kültéri levegőnek - ahonnan az energiát kinyerjük - milyen az állapota. Egy bizonyos léghőmérséklet alatt már a működés gazdaságtalan, de ilyenkor már a kültéri medencét sem használják.

A fentiek alapján a kültéri medencék hőszivattyús fűtése a nyári időszakban valamint az őszi és tavaszi szezonokban előnyös, ami egybe esik a használati időszakkal.

A 2. ábra a légállapotok és a hőszivattyú jósági fokának összefüggéseit mutatja.

2. ábra

HŐENERGIA EGYSÉG A LEVEGŐBEN

BEFEKTETETT ELEKTROMOS ENERGIAEGYSÉG

VÍZFŰTÉSRE HASZNOSULT ENERGIAEGYSÉG

10°C-alatt a jósági fok 3,5-re csökken szemben a 25°C-on elérhető 5-ös értékkel.

A fenti számok és az energiahordozók fogyasztói árának ismeretében könnyen kiszámítható mennyibe kerül a medencénk fűtése hőszivattyúval vagy földgázzal.

1 kW fűtési energia előállítása földgáztüzelésű, 90%-os hatásfokú kazánnal bruttó ~14 Ft, 120 Ft/m³ bruttó gázárral, átlag fogyasztót figyelembe véve és állami támogatással nem számolva. Hőszivattyúval, 5-ös jósági fokot feltételezve, 42 Ft/kWóra bruttó áramárral számolva a költség 8,4 Ft, 3,5-os jósági fokkal 12 Ft.

A kültéri medencék fűtése hőszivattyús készülékkel egy olyan megoldás, ami rendkívül könnyen telepíthető, nagyon egyszerűen üzemeltethető és minimális karbantartást igényel. Üzemeltetési költsége pedig alatta van a hagyományos rendszerekének.

A 3. és 4. sz. ábrán a készülék telepítési vázlata látható.

3. ábra

4. ábra

Az 5. sz. ábra a hőszivattyú működését szemlélteti

FORRÓ GÁZ

USZODAVÍZ KI

USZODAVÍZ BE

KONDENZÁLT KÖZEG

MAGASNYOMÁSÚ OLDAL

EXPANZIÓS SZELEP

ALACSONYNYOMÁSÚ OLDAL

LEHŰLT FOLYÉKONY KÖZEG

LEVEGŐBEN LÉVŐ HŐ

LEHŰLT GÁZ

FŰTŐ HŐCSERÉLŐ

ELPÁROLOGTATÓ („HŐGYÜJTŐ HŐCSERÉLŐ)